Gólyabál...

Avagy a meglepetések napja...

Felavatták a kis gimisemet..
Nagyon édesek voltak a négy kilencedikes kisgólyák mellett,ők etykeként ötödikesek.
Nagyon készültek rá,már délelőtt kimentek az iskolából és az utcán játékos feladatokat kellett megoldaniuk.
A tabló a helyére került...és önteltség nélkül állíthatom,a miénk volt a legeslegszebb!

Az első meglepetésem itt ért,rengetegen odajöttek gratulálni,és rengetegen fényképezték,még az idegenek is,vagyis a vendégek.Már ez mosolyra fakasztott!
Mind az öt osztály előadta a kis táncát,majd játékos feladatok következtek..Mint például,a három emeletes iskolában két fős delegációnak össze kellett számolni azokat a tablókat,amelyeken a saját osztályfőnökük volt..

A mieink a Pán Péterből adtak elő egy táncot..
Bogi nyuszi volt..

A második meglepetésem akkor ért,amikor megláttam az osztályfőnök nőt!
Iszonyat jó fej!
Beöltözve mókázott ugrált,táncolt a gyerekekkel.
Így festett...

És még tortadíszítő versenyen is indult..

Közös énekverseny is volt..

És jött a harmadik meglepetés...

Mindig azon panaszkodom,hogy rám egyik gyerekem sem hasonlít..

Viccesen azt szoktam mondani,DNS vizsgálatot kéne csináltatni,hogy ki az anya..:)

Aztán megláttam ezt a képet...és először azt hittem magamat látom...

Végezetül a negyedik,és egyben a legnagyobb meglepetés..
Ha valaki fél évvel ezelőtt azt mondja nekem,hogy Árgyélus,azaz Róbert november 25-én besétál egy fényképezőgéppel a hóna alatt,és részese lesz Bogi gólyabáljának,valószínűleg ráadatom a kényszerzubbonyt..:)
Valamiért a sors ma még is ezt a cifraságot ajánlotta fel nekem....)
No,hát ennyi!