Hétfőként Timcsi mindig bújósabb,mint máskor,ma is ilyen volt egész este.Azt mondta mennyire hiányoztam ma neki.Aztán törtem a fejem,mi lehet ennek az oka.
Számolni kezdtem és megdöbbentem az eredményen.Hétköznapokon ugyanis,most,hogy már beindulnak a különórák szinte nem is találkozunk.Egyszerűen kicsi még ahhoz,hogy szinte egész nap mellőzze az anyját.Reggel 6 óra 20-kor maximum kelni kell ahhoz,hogy 7-kor el tudjunk indulni.7-kor muszáj elindulni,mert különben tuti a késés,a reggeliről biztos,de lehet,hogy az óráról is lemaradnak.Végeláthatatlan dugó van reggelenként(amiről majd mellékelek képet) kisvárosunk bekötőútjain bármerre is vesszük az irányt.Tulajdonképpen simán kiolvashatnék egy könyvet is akár vezetés közben,mert egyes,kettesben lehet haladni,de inkább állni.Kiváncsi lennék más hogyan bírja,milyen idegekkel rendelkezik,mert az amúgy nyolc perces út volt már,hogy másfél órára sikeredett.Persze nem muszáj Budapestre autózni minden reggel iskolába,iskola van itt is,na de milyen...
Mi nem akartuk ezt.
Marad ez...
Tehát ha a kocsiban eltöltött időt is számoljuk,felkeléstől,és belevesszük a majd mindennapi
különprogramot(valamelyiknek mindig van),vagyis,hogy este 7 körül esnek haza,főleg,ha nem is én megyek értük,nos akkor 3-4 órát töltünk el együtt egy nap.Azt is úgy,hogy reggel rohanunk,este úgyszintén,hogy időben ágyba kerüljenek vacsorával,fürdéssel,táska-,
leckeellenőrzéssel,ceruzahegyezéssel,fogmosással,élménybeszámolóval,öleléssel,stb.
Csoda,hogy hiányzom neki?Az intenzíven együtt töltött hétvégék után főleg,ezért hétfőn a legjobban.Nem vagyok biztos benne,hogy jól van ez így....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése