Elkészült...

Nincs mit szépíteni,hatalmas munka volt!
Volt itt minden,kéz begörcsölés,szikrázó szemek,kettős látás a végére,és kidőlés...
Mert annyira sürgetett az idő,hogy éjjel,nappal ezt festettem,összesen öt napom volt rá végül...
De a végeredmény mindenkinek nagyon tetszett,és ez a lényeg.
Az egész 5.A türelmetlenül várta,olyan izgatottak voltak,mint az ovisok :)
Előre lefoglalták ki,melyik törp lesz.

A gólyabálra volt szükség egy tablóképre,és végül a hupikat szavazta meg az osztály.
Az volt tehát a feladat,hogy legyen 35 törp plusz törpapa,aki az ofő lesz,no meg egy gombaház,ami a gimnáziumot jelképezi.Arcot nem kellett készítenem,mert oda kerül majd a fényképük..

Már az is nagy feladat volt,hogy addig addig méregessek,kicsinyítsek,stb.,hogy elférjen ennyi minden,és legalább kb. egyformák legyenek.

Kimértem,megterveztem,aztán különböző könyveket,újságokat nézegetve elkezdtem rajzolni,persze szabad kézzel,mert ekkora méretben nem is találhattam volna sablont.Ez elég gyorsan ment,nem úgy,mint a festés.

Azt hittem soha nem lesz kész,csak festettem,festettem,de annyi pici részlet volt,hogy nagyon nem haladt...
Végül ez lett Bogi,természetesen a fuvolás :)

Nehéz volt a búcsú,úgy a szívemhez nőtt!
Azon törprengtem :) hogy ezzel valami olyan dolgot tudok adni a lányaimnak,amire életük végéig emlékezni fognak..
"Amikor anya rajzolta a törpöket!Emlékszel?"
Nekem ez a legfontosabb,ez az értékrendem.
Minden erőmmel azon vagyok,hogy ebben az anyagias Világban sikerüljön átmentenem ezt az értékrendet nekik.Ezért bármire képes vagyok,még erre is...
Ez az,amit egy drága pénzen vásárolt játék,ruha,stb. soha nem tud nyújtani.