Lúdbőrözöm...

Fél füllel hallottam valamelyik nap a rádióban ezt az új Zorán dalt...és csak arra kaptam fel a fejemet,hogy "a mamák nem mennek el".

Rákerestem,és megmutattam a kislányaimnak....olyan,mintha az Ő szavaik lennének a nagyijukhoz...aki nemrég ment el...

Ezt a bejegyzést most helyettük gépelem..

Szerintem gyönyörű...nem bírom könnyek nélkül meghallgatni..

Ballada a mamákról...

Az ablakszárny csapkod a szélben,makacsul szállni akar..

A szobában december borzong,s Te nem jössz,hogy betakarj.

Az írógép nem kattog éjjel,tíz oldal három forint..

S közben tudtam,ha hajnalig bírod,egy sportszeletet kaphatnék megint..

Én próbáltam jó lenni hidd el,az indigót nem dugtam el.

S Te becsaptál,becsaptál engem,azt hittem mindig leszel

A kalácson nincsenek díszek,s az íze sem lett ugyanaz..

A recepted olvastuk százszor.de lehet,hogy így nem igaz,az sem igaz..

Óvtál a haragtól mindig,az ember ha jó megbocsát..

Az unokád felnőttebb nálam,Ő azt hiszem hallgatna Rád..

Az ablakszárny verdes a szélben,az idővel így felesel..

S kattogva segít,hogy értsem,a mamák nem mennek el...a mamák nem mennek el!