18 kg-osan,picin,törékenyen,érzékenyen....
Úgy,hogy az óvodában minden anyáknapi műsor,évzáró,karácsonyi előadás zokogásban fejeződött be.Utált szerepelni,tövig rágta a körmeit,szinte sokként élte meg.
Aztán elkezdődött az iskola...
Tüneményes tanító nénikkel,édes pici elsősökkel...
Minden megváltozott!Az első megrökönyödést akkor éltem át,amikor az évnyitóról mosolyogva,szinte repülve jött haza.Majd következtek a piros csillagok,ötösök,dícséretek,a körömrágás teljes elhagyása.
Kicserélték ezt a gyereket!Tele lett barátnőkkel,imád suliba járni,a karácsonyi műsort megduplázva még a nővére osztályában is verset mondott a nagyokkal(a felvételen a nővérével mond épp verset).Ez soha addig nem fordult elő.Az oviban sírásba fulladtak a szavalási kísérletek.És én olyan büszke vagyok,hogy eljutottunk ide,hogy megérkezett!!
Év elején még álmaimban sem sejtettem,hogy év végén öt napos erdei iskolába fogjuk elengedni,és még szuperül is fogja érezni magát(csak a szülei rágták tövig a körmüket)
Most egy héttel a suli kezdete előtt egyáltalán nem szorongunk(ok).
Már nagyon várja,készülődünk...én pedig imádom!
A felvételen Bogika még nem a nagy fuvoláján,de azért gyönyörűen kíséri a műsort az osztálytársnőjével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése